Ős szó jelentése
ős (főnév)
Korábban élt személy vagy nemzedék, amely ugyanahhoz a családhoz, néphez tartozik, mint amelyikhez a ma élő leszármazott.
A hivatásos családfakutató a gazdag kereskedőcsalád ősei után kutat. A nép büszke lehet híres őseire. Az állam élére megválasztott új elnök megnézi ősei festményeit az elnöki palotában.
Eredet: A szó eredete elérhető az előfizetéses rendszerben.