Önmegtagadás szó jelentése
önmegtagadás (főnév)
1. Belső vágyak elnyomása; egy személy nem tudatos hajlamainak, ösztöneinek, káros vágyainak elfojtása egy jó cél, ügy érdekében.
A szerzetes életében fontos szerepe van az önmegtagadásnak. Az önmegtagadáshoz önfegyelemre van szükség.
2. Önkéntes lemondás jó dolgokról, amikor a személy saját döntése alapján nem elégíti ki saját kedvteléseit, élvezeteit, számára kellemes időtöltését, mert az erre szolgáló idejét, erejét, képességeit másra, számára hasznosabb, fontosabb ügyre, célra használja fel.
A siker sok munkával és önmegtagadással érhető csak el. A munkára fordított rengeteg idő egyet jelent az önmagtagadással.
Eredet [önmegtagadás < ön (melléknév) + meg- (igekötő) + tagadás]
