Önfontosság szó jelentése
önfontosság (főnév)
1. Saját személyiség túlbecsülése; az ember saját létének, szerepének kiemelése mások háttérbe szorítása mellett.
Részben érthető az emberek kisebb-nagyobb önfontossága, hiszen mindenkinek erősek a saját szempontjai. Az önfontosság nem mehet az emberi kapcsolatok rovására.
2. Túlzott önérzet, ami a személy saját szerepének észszerűtlen túlbecsüléséből származik. Ekkor úgy érzi, hogy nélküle nem érhető el egy cél, nem következhet be egy kívánatos helyzet vagy állapot.
Az önfontosság abba a hitbe ringatja az embert, hogy ő nélkülözhetetlen. Az önfontossággal teljesen ellentétes véglet az önleértékelés.
Eredet [önfontosság < ön- (melléknév) + fontos + -ság (főnévképző)]
Lezárva 7K: 2013. szeptember 27., 18:08
