Önerő szó jelentése
önerő (főnév)
1. Saját pénzösszeg, amelynek rendelkezésre kell állnia egy hitelre vásárolt értékes vagyontárgy adásvételekor. Ennek nagyságát a hitelt nyújtó pénzintézet határozza meg.
A gépkocsi vásárlásakor kellett legalább 100000 forint önerő. A kisebb áruvásárlási hiteleknél általában nem kell önerő.
2. Régies: Saját hatóképesség; fizikai vagy lelki erő a személy lehetőségei, képességei alapján.
A gyenge beteg nem tud önerőből felkelni. A magabiztos ember önerejében bízik.
Eredet [önerő < ön- (melléknév) + erő]
Lezárva 7K: 2013. szeptember 27., 15:33
