Öklel szó jelentése
öklel (ige)
1. Szarvával szúr, döf egy fején szarvat viselő állat.
A felingerelt bika öklel. A két szarvas egymást ökleli.
2. Átvitt értelemben: Haragosan néz egy mérges ember szeme, pillantása.
A dühös férfi szeme ökleli a körülötte állókat. A főnöknek öklel a tekintete, most nem jó előtte állni.
3. Átvitt értelemben: Éles fájdalom jelentkezik egy testrészben, testtájékon főleg lélegzés vagy hajlás közben, amely hirtelen hasít, szúr.
Az asszonynak a dereka öklel, ha nehezet emel. A futónak az oldala öklel, amikor kapkodja a levegőt.
4. Régies: Hegyes fegyverrel döf; hegyes eszközzel szúr.
A lovas lándzsával ökleli az ellenséget. A halász hegyes karóval ökleli a halat.
5. Régies: Ellenfelet nyergéből kilökni igyekszik egy hegyes fegyverrel a lovagi tornán.
A két lovag egymást ökleli a küzdőtéren. Az ügyesebbik jobban öklel, így a másik lerepül a lováról.
Eredet [öklel < ómagyar: öklel, böklel (szúr, bök) < ősmagyar: ökled (szúródik) < dravida: ekkal (belemélyed)]