Ózon szó jelentése
ózon (főnév)
1. Mérgező gáz, három oxigénatomból álló molekula. Elektromos kisülés hatására keletkezik. Kékes színű, sajátos átható szagú, erősen oxidáló, fertőtlenítő hatású anyag.
Már a 20. század elején a víz fertőtlenítésére használták az ózont. A sokat működő fénymásológép körül érezheted az ózon jellegzetes szagát. Az ózont a gyógyászatban is használják többek között gyulladások és allergiás reakciók csökkentésére. A villámláskor nagy mennyiségben keletkezik ózon a levegőben.
2. Átvitt értelemben: Pormentes, tiszta levegő főleg a magas hegyekben, erdőkben.
A magashegyi szanatóriumban a beutaltak ózont lélegezhetnek be. A túrázó a Tátrában teleszívta tüdejét ózonnal.
Eredet [ózon < német: Ozon (ózon) < görög: ozon (szagló) < ozo (szagol)]
