Görög szó jelentése
(Ógörög szócikkből átirányítva)
görög (melléknév)
1. Hellász területén beszélt (nyelv), amelynek ókori, klasszikus változatát az i. e. 800 és i. e. 300 között beszélték a Balkán-félsziget déli részén, az Égei-tenger szigetein és partvidékén, Kréta és Ciprus szigetét is beleértve. Írásban tovább, egészen i. u. 600-ig használták. Később ez a nyelv az évszázadok alatt a mai beszélt formájúra változott.
Megjegyzés: A görög szavak nem csupán az ógörög korból kerültek át nyelvünkbe, így valójában kortól függetlenül, bármilyen – az ógörögből kifejlődött – nyelvi változatot is ezzel a szóval jelölünk.
Az európai kultúrában a latin nyelv mellett a görög nyelv is egyike a klasszikus nyelveknek. Az Újszövetséget eredetileg görög nyelven írták.
2. A Balkán-félsziget déli részén élő (nép, ember, csoport).
A görög nép évezredek óta él jelenlegi hazájában. A görög hajósok beutazták a Földközi-tengert.
3. A Balkán-félsziget déli részén élőkkel kapcsolatos (életmód, kultúra, viselkedés, vallás), ami rájuk jellemző, rájuk illő, hozzájuk vagy az általuk lakott területhez köthető.
Az ókori görög építészet emlékei ma is turisták millióit vonzzák. A görög ételek kecskesajtot, sokféle zöldséget és olívabogyót tartalmaznak.
Eredet [görög < görög: Graikosz (az i.e. 2., 3. században az epiruszi görögök neve volt, de a rómaiak az egész görög népre kiterjesztették ezt az elnevezést)]
Epirusz a mellékelt térképen sötétkék színnel jelölve látható.
Nyelvtani adatok
Kifejezések
Görög katolikus – (Vallási: a katolikus egyház olyan híve, aki görög nyelvű szertartás és egyházi fegyelem tekintetében a görög keleti egyházéval egyező szokásokat követ). Lásd még: katolikus
Görög kereszt – (Vallási: olyan kereszt, amelynek két szára egyenlő hosszú).
Görög olvasó – (Népies: hüvelyes növény, bab).
Görög orr – (a homlokkal egy vonalban folytatódó egyenes orr).
görög (főnév)
1. Hellász lakosa; a dél-kelet európai félszigeten élő nép egy tagja, főleg férfi.
A szakállas görög híres halász hírében állt. A lány az egyetemen megismerkedett egy göröggel, aki elhívta őt a szüleihez vakációra.
2. Régies: Szatócs; élelmiszer, rövidáru és egyéb szükségleti cikkek árusításával foglalkozó kiskereskedő.
A görögnek egy kis boltja volt az utca végén. A göröghöz elég sokan jártak mindenfélét venni.
görög (ige I.)
1. Forogva halad; kerekded alakú tárgy (vagy élőlény) földön vagy más alapzaton helyet változtat az oldalain támaszkodva, újra meg újra átfordulva; gurul.
A hordó hangosan görög két gerendán. A gyerekek hangosan kacagva görögtek a töltés oldalán, és lenyomták a nagy füvet.
2. Átvitt értelemben: Lassan, nehézkesen halad a földhöz lapulva.
A magasból úgy látszik, hogy nehéz szekerek görögnek az úton. „Lomha földi békák szanaszét görögnek.” (Arany János: Családi kör)
