Éj szó jelentése
éj (főnév)
1. A sötétség napszaka; a napnyugtától hajnalig tartó időszak.
Ahogy beállt az éj, előtűntek a csillagok. Az emberek hétvégi szórakozása éjbe nyúlik.
2. Régies: Napi nyugalom, az alvás ideje és állapota.
Jó éjt kívánok! Éj borult a falura, minden elcsendesedett.
3. Átvitt értelemben: Nagyon sötét, rossz, bajt hozó dolog.
Az idegen megszállással éj borult az országra. A diktatúra éje szigorúan korlátozta az állampolgárok jogait.
Eredet [éj < ómagyar: éj < ősmagyar: hai (éj) < dravida: vai, vaig (éj, vég)]