Éber szó jelentése

éber (melléknév)

1. Nem alvó; a szokásos alvásidőben (éjjel) fenn levő, vagy alvás közben könnyen felriadó (személy, állat, állapot).

Az esti kávézás éber éjszakát okozhat. Az éber biztonsági őr elkapta a betörőket.

2. Dolgokat gyorsan észlelő, készenlétben levő; kihagyás nélkül figyelő.

A házat éber házőrzők vigyázzák. Az éber éjjeliőrt nem csak az jellemzi, hogy nem alszik, hanem az is, hogy rendszeresen bejárja és ellenőrzi a rá bízott területet.

3. Élénk mozgású, gyorsan változó.

A főtéren piac idején nagyon éber az élet. A ház körül egy éber menyecske szorgoskodott.

Eredet [éber < ómagyar: éber < ősmagyar: émber (éber; tudatánál, magánál lévő) < émik (eszmél, észhez tér) < én]
Lásd még: ember

Lezárva 7K: 2015. október 5., 14:54