Ásatag szó jelentése
ásatag (melléknév)
1. Ásványtan: Már megkövült (élőlény, maradvány), amely nagyon régen a föld alá került, és onnan kővé vált állapotban feltárt.
A kutató ásatag csigákat talál a kőzetben. Az ásatag növény levelének lenyomata jól látszik a kőzetdarabon.
2. Ásványtan: A föld alól előkerült (réteg, kőzet), amelyben kővé vált állati és növényi maradványokat találnak.
A bányában egy ásatag kőzetréteget találnak a szén kifejtése közben. Az ásatag kőzetben régen kihalt állatok maradványait találják meg a kutatók.
3. Átvitt értelemben: Nagyon régi, elmaradott (gondolkodásmód, cselekedet, megnyilvánulás), amely már idejétmúlt, és ma már nem alkalmazható, nem felel meg; elmaradott gondolkodásmódú (személy); maradi.
Az ásatag állásponton túlhalad a kor. Az ásatag értékekre hivatkozás megítélésekor nem a divatot, hanem a józan észt kell segítségül hívni.
Eredet [ásatag < ás (ige) + -atag (főnévképző)]
