Platina szó jelentése
platina (főnév)
1. Ezüstös nemesfém; könnyű kémiai elem, amely nagyon ellenáll különféle vegyi hatásoknak. Felhasználási területe az ékszerkészítésen kívül a benzinüzemű gépkocsik katalizátoraiban van, illetve adalékanyagként használják az üveg- és vegyiparban. Bizonyos vegyületeit daganatellenes gyógyszerként használják.
Oroszország jelentős mennyiségű platinát termel. A platinát a kibányászott érceiből vonják ki.
2. Fémötvözet, amely nagy mennyiségben tartalmazza ezt (1) a nemesfémet.
Az ékszerész a karikagyűrűt platinából készíti el. A platina szépen csillog és nem oxidálódik.
Eredet [platina < spanyol: platina < plata (ezüst) < latin: platta (lemez) < platys, platus (széles)]
