Zenit szó jelentése
zenit (főnév)
1. Csillagászat: Tetőpont, ahol a helyünkről kiinduló merőleges az égboltot metszi; az éggömb legmagasabb pontja.
A kép a zenitet és a nadírt szemlélteti. A Nap nyáron a zenit közelében áll délben. Az Egyenlítő környékén minden nap van olyan hely, ahol a Nap éppen a zeniten áll.
2. Átvitt értelemben: Csúcspont egy pályafutás, fejlődés, folyamat esetén, amikor a legnagyobb, legfelső fok, minőség, mennyiség, kiterjedés állapota van; fejlődés, folyamat változása során az a szakasz, pont, amikor a megnyilvánuló hatás a legerősebb, leghatékonyabb.
Az író pályájának zenitjére ért, amikor megkapta az irodalmi Nobel-díjat. A nyár zenitjén a legnagyobb a forróság.
Eredet [zenit < angol: zenith < arab: samt (út) < samt ar-ras (fej fölé vivő út) < ras (fej)]
