Vokatívusz szó jelentése
vokatívusz (főnév)
Nyelvtan: Megszólító eset. Idegen nyelvekben olyan név (tulajdonnév, főnév vagy névmás), amelyet a mondat alanyának megszólításaként használnak.
Például vokatívusz a „Te is fiam, Brutusz” jelentésű latin mondatban a Brutusz szó latin formája. A vokatívuszt sajátos végződés jelzi az idegen nyelvekben.
Eredet: A szó eredete elérhető az előfizetéses rendszerben.