Vezekel
vezekel (ige)
Bünteti magát; elkövetett bűnei miatt saját magának okoz szenvedést, vagy súlyos büntetést eltűr.
A szerzetes magát ostorozva vezekel a bűnéért. A tolvaj fogságban vezekel.
Vezekel – igeragozás
Kijelentő mód, jelen idő
| alanyi | tárgyas |
|---|
| én | vezekelek | vezekelem |
|---|
| te | vezekelsz | vezekeled |
|---|
| ő, ön | vezekel | vezekeli |
|---|
| mi | vezekelünk | vezekeljük |
|---|
| ti | vezekeltek | vezekelitek |
|---|
| ők, önök | vezekelnek | vezekelik |
|---|
Kijelentő mód, múlt idő
| alanyi | tárgyas |
|---|
| én | vezekeltem | vezekeltem |
|---|
| te | vezekeltél | vezekelted |
|---|
| ő, ön | vezekelt | vezekelte |
|---|
| mi | vezekeltünk | vezekeltük |
|---|
| ti | vezekeltetek | vezekeltétek |
|---|
| ők, önök | vezekeltek | vezekelték |
|---|
Feltételes mód, jelen idő
| alanyi | tárgyas |
|---|
| én | vezekelnék | vezekelném |
|---|
| te | vezekelnél | vezekelnéd |
|---|
| ő, ön | vezekelne | vezekelné |
|---|
| mi | vezekelnénk | vezekelnénk |
|---|
| ti | vezekelnétek | vezekelnétek |
|---|
| ők, önök | vezekelnének | vezekelnék |
|---|
Felszólító mód
| alanyi | tárgyas |
|---|
| én | vezekeljek | vezekeljem |
|---|
| te | vezekeljél / vezekelj | vezekeljed / vezekeld |
|---|
| ő, ön | vezekeljen | vezekelje |
|---|
| mi | vezekeljünk | vezekeljük |
|---|
| ti | vezekeljetek | vezekeljétek |
|---|
| ők, önök | vezekeljenek | vezekeljék |
|---|
Ható ige, jelen idő
| alanyi | tárgyas |
|---|
| én | vezekelhetek | vezekelhetem |
|---|
| te | vezekelhetsz | vezekelheted |
|---|
| ő, ön | vezekelhet | vezekelheti |
|---|
| mi | vezekelhetünk | vezekelhetjük |
|---|
| ti | vezekelhettek | vezekelhetitek |
|---|
| ők, önök | vezekelhetnek | vezekelhetik |
|---|
Ható ige, múlt idő
| alanyi | tárgyas |
|---|
| én | vezekelhettem | vezekelhettem |
|---|
| te | vezekelhettél | vezekelhetted |
|---|
| ő, ön | vezekelhetett | vezekelhette |
|---|
| mi | vezekelhettünk | vezekelhettük |
|---|
| ti | vezekelhettetek | vezekelhettétek |
|---|
| ők, önök | vezekelhettek | vezekelhették |
|---|
Ható ige, feltételes mód
| alanyi | tárgyas |
|---|
| én | vezekelhetnék | vezekelhetném |
|---|
| te | vezekelhetnél | vezekelhetnéd |
|---|
| ő, ön | vezekelhetne | vezekelhetné |
|---|
| mi | vezekelhetnénk | vezekelhetnénk |
|---|
| ti | vezekelhetnétek | vezekelhetnétek |
|---|
| ők, önök | vezekelhetnének | vezekelhetnék |
|---|
Ható ige, felszólító mód
| alanyi | tárgyas |
|---|
| én | vezekelhessek | vezekelhessem |
|---|
| te | vezekelhess | vezekelhesd / vezekelhessed |
|---|
| ő, ön | vezekelhessen | vezekelhesse |
|---|
| mi | vezekelhessünk | vezekelhessük |
|---|
| ti | vezekelhessetek | vezekelhessétek |
|---|
| ők, önök | vezekelhessenek | vezekelhessék |
|---|
- Főnévi igenév
- vezekelni
- Határozói igenév
- vezekelve, vezekelvén, vezekelvést
- Melléknévi igenév és képzett melléknevek
- vezekelő, vezekelendő, vezekelős, vezekelhető, vezekelhetetlen, vezekeletlen
- Képzett főnév
- vezekelés
További igék ragozása – igeragozási tárgymutató
