Vagon szó jelentése
vagon (főnév)
1. Vasúti teherkocsi. Árufuvarozási, teherszállítási célra használt, sínen közlekedő vasúti jármű, amelynek nincs önálló meghajtása.
A mozdony szénnel megrakott vagonokat húz az erőműbe. Az autógyárból vagonokon szállítják az új gépkocsikat az autókereskedőkhöz.
2. Régies: Vasúti személykocsi. Személyszállítási célra használt, sínen közlekedő vasúti jármű, amelynek nincs önálló meghajtása.
Az utasok kényelmes vagonokban utaznak a gyorsvonaton. Az első osztályú vagonban több hely jut egy utasnak és nagyon kényelmesek az ülések.
3. Elavult: Bányában használt szállítókocsi. Keskeny vágányú sínen futó, kisebb űrtartalmú szállítókocsi kibányászott ásványok, ércek, szén, illetve nyersanyagok szállítására; csille.
A bányából kis villanymozdony húzta fel a vagonokat. Régen ló húzta a szénnel telepakolt vagont.
Eredet: A szó eredete elérhető az előfizetéses rendszerben.