Túlzás szó jelentése
túlzás (főnév)
1. Felnagyítás, amikor egy személy egy eseményt, tulajdonságot, jelenséget felfokozott képzelete, izgatott lelkiállapota, vagy elfogultsága, önérdeke miatt nagyobbnak, fontosabbnak lát, így felnagyítva adja tovább másnak.
A horgászok halfogásról mondott túlzásai már közismertek. A félelem túlzásokba kergeti az ijedt embert. A híradások túlzásait sokan elhiszik. A pontos helyzetértékelés nem enged meg túlzásokat.
2. Művészet, irodalom: Felnagyított ábrázolás. Az a kifejezési stílusirányzat, amikor egy alkotóművész, festő, író mondanivalóját művészi eszközökkel mértéken felül nagyítva, vagy a valóságot erősen kiszínezve közli vagy festi le.
A szürrealista festő túlzásai hozzátartoznak művészetéhez. A karikaturista rajzbeli túlzásai kiemelik a lerajzolt személy arcvonásait. A parodista túlzásai nevetségessé teszik a bemutatott társadalmi visszásságot.
3. Átvitt értelemben: Szertelen cselekedet, meggondolatlan, szeleburdi magatartás, illetve ennek eredménye, megnyilvánulása.
– Most már hagyd abba! – szól rá az anya a szobában rohangászó gyerekére. – Ez már túlzás! A gyerekek hajlamosak arra, hogy mindenből túlzást csináljanak.
4. Mértéktelenség, szertelenség, amikor egy személy nem látja be, nem képes elfogadni, hogy mennyi az elég.
– Túlzás, hogy mennyit eszik ez a gyerek – mondja a fia étvágyáról az anya. – Túlzás, hogy mennyit költesz! – zsörtölődik a férj az asszonnyal.
Eredet [túlzás < túl(o)z + -ás (főnévképző)]
