Tömör szó jelentése
tömör (melléknév)
1. Egyforma jellegű (anyag, tárgy, dolog), amely belül nem üres, nincsenek benne hézagok, üregek, hanem szilárd anyag tölti ki az egészet.
Ez a gyertyatartó tömör arany. A bútor tömör fából készült.
2. Sűrűbb állapotú (anyag, dolog), amely a szokottnál jóval tömöttebb, szilárdabb.
A tűz fölött tömör füst terjed. A sűrűn kinyomtatott szövegben a tömör betűk alig olvashatóak.
3. Átvitt értelemben: Kevés szóval, sokat kifejező (beszéd, írás, kifejezésmód), amely csak a lényeget tartalmazza; rövid és szabatos.
A nyomozó tömör beszámolót ad a helyszínen rögzített nyomokról. Az iskolaigazgató tömör beszédet tartott az évnyitón.
4. Átvitt értelemben: Szilárd egységet alkotó (dolog), amely megbonthatatlan természetű, jellegű.
A mozgalom tömör sorai közé nem tudott beépülni ügynök. Az indiaiak tömör ellenállása meghozta az eredményét: az angolok békésen átadták a hatalmat.
5. Átvitt értelemben, régies: Alacsony és széles, vastag (épület); zömök (építmény).
A hegy tetején egy tömör vár áll. A Gellért-hegy tetején egy tömör erődítmény áll: a Citadella.
6. Átvitt értelemben, régies, elavult: Kis termetű (személy), aki köpcös; aki magasságához képest széles, vaskos, gömbölyded testű.
Az igazgató bár tömör ember, mégis nagy eréllyel vezeti a vállalatot. A tömör harcos meglepő ügyességgel forgatja kardját és győzi le a nála termetesebb ellenfeleket.
Eredet [tömör < töm + -ör (névszóképző)]
