Tér szó jelentése
tér (főnév)
Mérhető hely, távolság, amit egy tárgy kitölt, egy anyagfajta betölt, vagy egy sík határol. Három kiterjedése van: szélesség, hosszúság és magasság.
A teret házak veszik körül. Az autó a térben mozog. Az űrhajó a hold felé menet felemelkedik a bolygón kívüli térbe.
Eredet [tér < ómagyar: tér < ősmagyar: tér, thege, dej (tér, táj) < szanszkrit: dhará, tir (térség, földterület)]