Tényleges szó jelentése
tényleges (melléknév)
1. Ami valóban igaz, ami már megmásítható, de nem megmásítás által jött létre; az eredeti elgondolás, minőség vagy tulajdonság, alak, forma.
Aki képes meglátni a tényleges dolgokat az életben, azt nem lehet becsapni. Az igazságra törekvő embert az élet tényleges megnyilvánulásai érdeklik. Az ember régóta szeretné megtudni, mi a világ tényleges oka.
2. Ami pontosan odaillő, amit ha alkalmazunk vagy aszerint teszünk, pontosan el tudjuk érni a kívánt hatást vagy célt.
Nagyon fontos megtalálni a tényleges ismereteket tartalmazó könyveket, ha tanulmányozunk egy tárgykört. A tényleges tudását kellett alkalmaznia a helyes megoldás megtalálására.
Eredet [tényleges < tény + -leg (határozórag) + -es (melléknévképző)]
