Tákolmány

l. Kezdetleges szerkezet; igénytelen módon, rossz anyagokból összerakott, vagy hibásan tervezett tárgy, építmény.

Aki nem ért hozzá, az csak tákolmányt épít. A tákolmány szétesett, amikor használni kezdték.

2. Igénytelen alkotás. Hiányos, zavaros, csekély értékű mű (főként írás).

A kezdő írót azzal vádolták, hogy tákolmányokat ír. Megnéztem a filmet, de az egész csak egy gyenge tákolmány.