Tragédia szó jelentése
tragédia (főnév)
1. Irodalmi, színház: Ógörög drámai műfaj; az ógörög irodalomban nagy szenvedélyek vagy eszmék feszült harcát, egyéni vagy társadalmi katasztrófát bemutató, és a hős lelki összeomlásával, erőszakos halálával végződő drámai alkotás.
A tragédia minden esetben gyászos véget ér. A tragédia legismertebb képviselői közt van Aiszkhülosz, Euripidész és Szophoklész.
2. Film, színház, irodalmi: Drámai mű, amelyben rendkívüli erők ütköznek össze, és amely az emberi élet, erkölcs, társadalom fontos kérdéseit, tragikus összeütközéseit a tárgyhoz illő emelkedett stílusban, magasztos hangon mutatja be; szomorújáték.
Shakespeare egyik legismertebb tragédiája a Rómeó és Júlia. Katona József megrendítő tragédiát írt Bánk bánról; bemutatása után a nézőkben lobogott a hazaszeretet.
3. Átvitt értelemben: Gyászos, megrendítő esemény, élmény, vagy egy olyan helyzet, amely erre vezet.
A tűzoltóság vizsgálja, hogy mi okozta a tragédiát. A híradóban sok tragédiát láthatunk, ami lehangolja a nézőt.
4. Átvitt értelemben: Nagyobb baj, kellemtelenség. (Általában tagadó szövegkörnyezetben használjuk.)
Igazán nem tragédia, hogy a fiatalember elfelejtett köszönni. Nem okozott tragédiát, hogy az igazgató elkésett az üzleti tárgyalásról.
Eredet [tragédia < latin: tragedia (tragédia) < görög: tragodia (tragédia < „kecske-dal”) < tragosz (kecske) + oide (dal)]
Megjegyzés: azért nevezték így, mert a szatírokat játszó színészek kecskebőrbe voltak öltözve.
Lezárva 7K: 2012. április 11., 10:45
