Tilalom szó jelentése
tilalom (főnév)
1. Hivatalos engedély megtagadás; egy határozott rendelkezés, törvény, kijelentés, amely nem enged megtenni egy cselekedetet, arra utasítja az embereket, hogy ne csináljanak meg egy dolgot.
Az 20. század húszas éveiben az amerikai szesztilalom alatt virágzott a csempészet. Egyedül tilalommal nem lehet megváltoztatni a szokásokat. A rendezvény helyszínére behajtási tilalom lép életbe a rendezvény kezdete előtt egy órával.
2. Tiltó rendelet, illetve ilyen rendelkezés hatálya.
A dohányzás mostantól tilalom alá esik nyilvános helyeken. A sajtóban széles körben megjelent a kijárási tilalom, hogy minél többen tudjanak róla.
3. Régies: Tiltott terület, ahonnan ki van zárva egy személy, közösség.
A szigorú apa a lánya körül legyeskedő fiatalember számára tilalomnak nyilvánítja a házát. A zárt park a szegények számára tilalom.
Eredet [tilalom < til(t) + -alom (főnévképző)]
