Terror szó jelentése
terror (főnév)
Történelem: Rémuralom; durva erőszakot alkalmazó zsarnoki hatalom és kormányzás, amely az állampolgárok megfélemlítésén alapszik. A terror politikai ellenfeleivel kíméletlenül, akár likvidálással számol le. Lehet ugyanakkor a fennálló rend ellenségeinek eszköze is, mellyel a megfélemlítést szélesen alkalmazva kívánja aláásni a rendszer alapjait.
A sztálini terror alatt sok embert Szibériába száműztek. A nácizmus is terrorral akarta uralmát fenntartani.
Eredet [terror < francia: terreur (terror, rettegés) < latin: terror (ijedelem) < terreo (ijeszt)]
