Termés
termés (főnév)
1. Növény gyümölcse, szaporító része. Virágból kifejlődő gyümölcs a benne lévő magokkal, illetve a virágtalan növények magja, amelyeket lehullatva a növény szaporodni, terjedni képes.
A gyümölcsök mind termések. A lisztet a búza terméséből őrlik. Ha egy termést egy állat elfogyaszt, és a székletében máshol a földre hullatja, akkor a magok tavasszal dús táptalajban hajtanak ki.
2. Megtermelt növények ...
A teljes szócikk megtekinthető a wikiszotar.eu honlapon.