Tender szó jelentése
tender (főnév)
1. Átvitt értelemben: Hivatalos vállalási ajánlat egy (nagyszabású) munka elvégzésére vagy termék beszállítására, amit egy beszerzési eljárás pályázataként küldenek be; illetve az ilyen ajánlatokat bekérő és vizsgáló teljes eljárás.
A megkövetelt műszaki feltételeket teljesítő tenderek közül az nyer, amelyik a legolcsóbb, és még többletszolgáltatást is nyújt. A irodaház tendert ír ki az új irodabútorok szállítására.
2. Vasút: Vasúti szenes kocsi, amely közvetlenül a gőzmozdony után halad, és a mozdony fűtéséhez, a gőz fejlesztéséhez szükséges szenet és vizet viszi magával.
A háromtengelyű tenderbe 10 köbméter víz és 6 tonna szén fér el. Az állomáson vízzel töltik fel a tendert. A fűtő a tenderből lapátolja a szenet a mozdony kazánjába.
3. Haditengerészet: Segédhajó, amely nagyobb hadihajó körül teljesít szolgálatot.
A repülőgép-anyahajó mellett két tender halad. A gyors tender rendszeresen szállít utánpótlást a nagy hadihajóra.
4. Haditengerészet, történelmi: Kisméretű vitorlás hadihajó a 19. században egy árboccal; általában 8–14 kisebb ágyúval szerelték fel, hírvivőként vagy őrjáratokon alkalmazták.
A flotta körül tenderekből álló egység járőrözik folyamatosan. A tengernagy parancsait gyors tenderek juttatják el a hajóhad szárnyaihoz.
Eredet [tender < angol: tender (üzleti ajánlatot tesz) < francia: tendre (átad, odanyújt) < latin: tendo (nyújt, feszít)]
