Tarol szó jelentése
tarol (ige)
1. Tőből mind levág; növényzetet ledöntve lepusztít, megsemmisít, és így egy területet csupasszá tesz.
A favágók az egész dombról tarolják az erdőt. Az aratók nyáron tarolják a búzamezőt.
2. Szleng: Mindent megszerez; játékban az összes pontot, kártyát ő fogja. Tekézésben az álló bábokat mind ledönti.
A legjobb kártyás tarolt, és minden ütést ő fogott. A tekéző már az első dobásával tarolta a kilenc bábot.
3. Szleng: Figyelmet magára irányít; elismerést, tiszteletet szinte kizárólag magának szerez meg.
A fiatal győztes minden dicsőséget tarolt. A mi evezőseink tizenegy aranyérmet taroltak.
Eredet [tarol < tar + -ol (igeképző)]
