Téma szó jelentése
téma (főnév)
1. Általános gondolat, a mondanivaló tárgya, amelyről egy beszéd, írásmű, film, könyv szól; egy személy, esemény, ismeret- vagy tárgykör, amivel foglalkoznak, amiről írnak.
A szerelem egy állandó téma, amely újra és újra megjelenik a filmekben, regényekben. A nagy sikerű film egy ismert történelmi témát dolgoz fel.
2. Zene: Rövidebb-hosszabb dallam, zenei gondolat, amely köré egy zenemű felépül. Ez alkotja zenemű alapját, amelyet a zeneszerző különféle változatokban bővebben kifejt a mű során.
Az első tételben felhangzó téma újra meg újra előfordul a műben. A téma egyre erőteljesebben szólal meg más-más hangszercsoporttal.
3. Régies, elavult, nyelvtan: Szavak főalakjai indoeurópai nyelvekben; névszók és igék főalakjai, amelyekből mint tövekből a többi alak származtatható.
Példa:
– Mi a német „gehen” ige témája? – Gehen, ging, gegangen.
A latin „amo” ige témája: amo, amare, amavi, amatum.
A tanulóknak meg kell tanulni könyv nélkül a témákat. A megtanult témákat a tanár egy dolgozatban kikérdezi.
Eredet [téma < latin: thema (téma) < görög: thema (téma, „lehelyezett dolog”) < szanszkrit: dhá (letesz)]
