Szilicium szó jelentése

szilícium (főnév)

Törékeny nemfémes elem, amely fémesen csillogó, sötétszürke színű. Gyakori elem: fellelhető homokban, gránitban, agyagban, sokféle ásványi anyagban. Felhasználják ötvözetekben, félvezetőkhöz, építőanyagokban. Kémiai jele: Si.

A szilíciumot 1823-ban állította elő tiszta formában egy svéd orvos és vegyész, Jöns Jakob Berzelius (1779-1848). A szilícium a földkéreg második leggyakoribb eleme. A szilíciumot az acélgyártásban is felhasználják ötvözőanyagként, az így elkészült fém nem rozsdásodik.

Eredet [szilícium < latin: silicium (szilícium) < silex, silicis (kova)]