Szik szó jelentése
szik (főnév I.)
1. Kémia: Fehér por vagy színtelen kristály, vízben könnyen oldódó, oldatában lúgos hatású só. Főleg a szappan- és üveggyártásban használják. Nátrium-karbonát; szóda, sziksó.
A szik vizes oldata oldja az alumíniumot. A talajban levő sok szik terméketlenné teszi a területet.
2. Száraz terület, kopár föld, terméketlen talaj, amelyben sok ilyen fehér só van, ezért alig élnek meg benne a növények. A talaj felszínén por alakjában megjelenő, „kivirágzó” só, ami a talaj termőképességét erősen csökkenti.
A sziket időnként víz lepi. A sziken nem érdemes búzát vetni.
Eredet [szik < ómagyar: szik < ősmagyar: szike, sziki (szikes, kiszárad), szejke (sziksó) < mongol: szekö (salétrom, só)]
