Magyar értelmező szótár, amelyben a pontos és könnyen érthető meghatározások része minden fogalom, jelentés, szóhasználati példamondat, a helyesírás és a szó eredete.

Szik szó jelentése

szik (főnév I.)

1. Kémia: Fehér por vagy színtelen kristály, vízben könnyen oldódó, oldatában lúgos hatású só. Főleg a szappan- és üveggyártásban használják. Nátrium-karbonát; szóda, sziksó.

A szik vizes oldata oldja az alumíniumot. A talajban levő sok szik terméketlenné teszi a területet.


2. Száraz terület, kopár föld, terméketlen talaj, amelyben sok ilyen fehér só van, ezért alig élnek meg benne a növények. A talaj felszínén por alakjában megjelenő, „kivirágzó” só, ami a talaj termőképességét erősen csökkenti.

A sziket időnként víz lepi. A sziken nem érdemes búzát vetni.


Eredet [szik < ómagyar: szik < ősmagyar: szike, sziki (szikes, kiszárad), szejke (sziksó) < mongol: szekö (salétrom, só)]



szik (főnév II.)

Egg.jpg

1. Biológia: Tápláló rész az állati petesejten belül, amely a magzat fejlődése legkorábbi szakaszában táplálékul szolgál neki.

Egy tojásban kétféle szik van: fehér és sárga szik. A szikben gazdag részt egy hártya veszi körül.


2. Növénytan: Levélkezdemény, amely a magban levő csírából fejlődik ki; sziklevél, csíralevél. Ennek feladata a táplálék biztosítása az apró növény számára addig, amíg ki nem fejlődnek a táplálék felvételéhez és átalakításához szükséges részek.

Az egyszikű növényeknek egy, a kétszikűeknek két szikje van. Az elvetett magokból pár nap alatt kibújik a szik.


3. Tájszó: Laza, rugalmas bél egy növény szárában, fa, bokor ágainak belsejében.

A gyerekek kikaparják a levágott ágból a sziket. A kipiszkált szik könnyen morzsolódik.


Eredet [szik < ómagyar: szik, széke < ősmagyar: szike, szűke (középső mag, „szívecske”) < szű (szív; főnév)]



-szik (igeképző)

Lásd: -zik, -szik (igeképző)


Lezárva 7K: 2013. április 7., 13:22




WikiSzótár.hu: az online magyar értelmező szótár (meghatározások, jelentések, példák, eredetek, szinonimák, szócikkek, fogalmak, szóhasználat, nyelvtan)