Szenv szó jelentése
szenv (főnév)
1. Elavult: Testi-lelki, gyötrő kényelmetlenség érzete, amelyet türelemmel viselnek; szenvedés.
A betegség szenvét türelemmel viseli az ágyban fekvő férfi. A többféle fájdalom közül az egyik legrosszabb szenv a fogfájás.
2. Elavult: Erős érzelem, amely a hatása alatt tart egy személyt. Fokozott érzelmi feszültségű lelkiállapot; felkavart izgalom.
A családtagokat a rokonság szenve köti egymáshoz. A gyűlölet egy romboló szenv, amely elpusztítja az ezt érző embert is.
Eredet: A szó eredete elérhető az előfizetéses rendszerben.