Szögel
szögel, szegel (ige)
1. Fémrudacskával rögzít egy tárgyat; különálló részeket egymáshoz rögzít fémrudacskák beverésével.
A gazda deszkákat szögelt az ajtóra és az ablakokra, mielőtt elhagyták a házat. A cipész talpat szegel a készülő cipőre.
2. Tevékenységként hegyes rudacskákat ver ...
Szögel – igeragozás
Kijelentő mód, jelen idő
| alanyi | tárgyas |
| én | szögelek | szögelem |
| te | szögelsz | szögeled |
| ő, ön | szögel | szögeli |
| mi | szögelünk | szögeljük |
| ti | szögeltek | szögelitek |
| ők, önök | szögelnek | szögelik |
Kijelentő mód, múlt idő
| alanyi | tárgyas |
| én | szögeltem | szögeltem |
| te | szögeltél | szögelted |
| ő, ön | szögelt | szögelte |
| mi | szögeltünk | szögeltük |
| ti | szögeltetek | szögeltétek |
| ők, önök | szögeltek | szögelték |
Feltételes mód, jelen idő
| alanyi | tárgyas |
| én | szögelnék | szögelném |
| te | szögelnél | szögelnéd |
| ő, ön | szögelne | szögelné |
| mi | szögelnénk | szögelnénk |
| ti | szögelnétek | szögelnétek |
| ők, önök | szögelnének | szögelnék |
Felszólító mód
| alanyi | tárgyas |
| én | szögeljek | szögeljem |
| te | szögeljél / szögelj | szögeljed / szögeld |
| ő, ön | szögeljen | szögelje |
| mi | szögeljünk | szögeljük |
| ti | szögeljetek | szögeljétek |
| ők, önök | szögeljenek | szögeljék |
Ható ige, jelen idő
| alanyi | tárgyas |
| én | szögelhetek | szögelhetem |
| te | szögelhetsz | szögelheted |
| ő, ön | szögelhet | szögelheti |
| mi | szögelhetünk | szögelhetjük |
| ti | szögelhettek | szögelhetitek |
| ők, önök | szögelhetnek | szögelhetik |
Ható ige, múlt idő
| alanyi | tárgyas |
| én | szögelhettem | szögelhettem |
| te | szögelhettél | szögelhetted |
| ő, ön | szögelhetett | szögelhette |
| mi | szögelhettünk | szögelhettük |
| ti | szögelhettetek | szögelhettétek |
| ők, önök | szögelhettek | szögelhették |
Ható ige, feltételes mód
| alanyi | tárgyas |
| én | szögelhetnék | szögelhetném |
| te | szögelhetnél | szögelhetnéd |
| ő, ön | szögelhetne | szögelhetné |
| mi | szögelhetnénk | szögelhetnénk |
| ti | szögelhetnétek | szögelhetnétek |
| ők, önök | szögelhetnének | szögelhetnék |
Ható ige, felszólító mód
| alanyi | tárgyas |
| én | szögelhessek | szögelhessem |
| te | szögelhess | szögelhesd / szögelhessed |
| ő, ön | szögelhessen | szögelhesse |
| mi | szögelhessünk | szögelhessük |
| ti | szögelhessetek | szögelhessétek |
| ők, önök | szögelhessenek | szögelhessék |
- Főnévi igenév
- szögelni
- Határozói igenév
- szögelve, szögelvén, szögelvést
- Melléknévi igenév és képzett melléknevek
- szögelő, szögelendő, szögelős, szögelhető, szögelhetetlen, szögeletlen
- Képzett főnév
- szögelés
További igék ragozása – igeragozási tárgymutató