Szökell
szökell (ige)
1. Hirtelen felugrik; könnyed mozdulattal gyorsan a magasba lendül és helyt változtat.
Az őz a magasba szökellt, amikor megijedt. A kislány máris szökellt, amint meghallotta a csengőt.
2. Magasba tör ...
Szökell – igeragozás
Kijelentő mód, jelen idő
| alanyi | tárgyas |
| én | szökellek | szökellem |
| te | szökellsz | szökelled |
| ő, ön | szökell | szökelli |
| mi | szökellünk | szökelljük |
| ti | szökelltek | szökellitek |
| ők, önök | szökellnek | szökellik |
Kijelentő mód, múlt idő
| alanyi | tárgyas |
| én | szökelltem | szökelltem |
| te | szökelltél | szökellted |
| ő, ön | szökellt | szökellte |
| mi | szökelltünk | szökelltük |
| ti | szökelltetek | szökelltétek |
| ők, önök | szökelltek | szökellték |
Feltételes mód, jelen idő
| alanyi | tárgyas |
| én | szökellnék | szökellném |
| te | szökellnél | szökellnéd |
| ő, ön | szökellne | szökellné |
| mi | szökellnénk | szökellnénk |
| ti | szökellnétek | szökellnétek |
| ők, önök | szökellnének | szökellnék |
Felszólító mód
| alanyi | tárgyas |
| én | szökelljek | szökelljem |
| te | szökelljél / szökellj | szökelljed / szökelld |
| ő, ön | szökelljen | szökellje |
| mi | szökelljünk | szökelljük |
| ti | szökelljetek | szökelljétek |
| ők, önök | szökelljenek | szökelljék |
Ható ige, jelen idő
| alanyi | tárgyas |
| én | szökellhetek | szökellhetem |
| te | szökellhetsz | szökellheted |
| ő, ön | szökellhet | szökellheti |
| mi | szökellhetünk | szökellhetjük |
| ti | szökellhettek | szökellhetitek |
| ők, önök | szökellhetnek | szökellhetik |
Ható ige, múlt idő
| alanyi | tárgyas |
| én | szökellhettem | szökellhettem |
| te | szökellhettél | szökellhetted |
| ő, ön | szökellhetett | szökellhette |
| mi | szökellhettünk | szökellhettük |
| ti | szökellhettetek | szökellhettétek |
| ők, önök | szökellhettek | szökellhették |
Ható ige, feltételes mód
| alanyi | tárgyas |
| én | szökellhetnék | szökellhetném |
| te | szökellhetnél | szökellhetnéd |
| ő, ön | szökellhetne | szökellhetné |
| mi | szökellhetnénk | szökellhetnénk |
| ti | szökellhetnétek | szökellhetnétek |
| ők, önök | szökellhetnének | szökellhetnék |
Ható ige, felszólító mód
| alanyi | tárgyas |
| én | szökellhessek | szökellhessem |
| te | szökellhess | szökellhesd / szökellhessed |
| ő, ön | szökellhessen | szökellhesse |
| mi | szökellhessünk | szökellhessük |
| ti | szökellhessetek | szökellhessétek |
| ők, önök | szökellhessenek | szökellhessék |
- Főnévi igenév
- szökellni
- Határozói igenév
- szökellve, szökellvén, szökellvést
- Melléknévi igenév és képzett melléknevek
- szökellő, szökellendő, szökellős, szökellhető, szökellhetetlen, szökelletlen
- Képzett főnév
- szökellés
További igék ragozása – igeragozási tárgymutató