Szégyen szó jelentése
szégyen (főnév)
Megalázottság állapota, amikor egy személy lelki zavarodottságot, önbecsülés-vesztést érez viselkedése, tette miatt, mert úgy érzi, hogy őt mások lebecsülik, elítélik, hibáztatják vagy önbecsülésében megsértik.
A nevetségessé tett gyerek szégyene nagy lelki teher számára. A rajtakapott tolvaj szégyene tanulságul szolgálhatna neki.
Eredet [szégyen < ómagyar: szégyen < ősmagyar: széngyön, szengyön (szégyen, elpirulás) < dravida: sendu, sedu (pirul) < sé (piros)]
