Sulykol szó jelentése
sulykol (ige)
1. Régies: Sulyokkal üt; vastag, téglalap alakú, nyeles falappal paskol, csapkod, amivel régen mosáskor a ruhát verték, hogy könnyebben megtisztuljon.
Az asszony nekigyürkőzve sulykolta a ruhát, majd újra a vízbe mártotta azt. Ezután csavart rajta egyet, újra a teknő szélére rakta, megint sulykolta egy darabig, majd újra dörzsölt rajta valamennyit.
2. Régies: Nyeles döngölővel püföl, hogy a döngölt dolog tömörebb legyen, az ütött tárgy, cölöp be legyen verve, az aprítandó egész részek össze legyenek törve.
Az út szélén a laza talajt sulykolták a munkások, hogy tömörebb legyen. A kőbányában a kifejtett nagyobb kődarabokat sulykolta egy csoport munkás, hogy zúzott kő legyen belőlük.
3. Átvitt értelemben: Hosszasan gyakorol; tanulandó anyagot, a végrehajtandó mozdulatot, az előírt tevékenységet egészen addig ismétli, amíg az hiba nélkül, tökéletesen nem megy, azt el nem sajátította.
A díszszemlére az alakulat addig sulykolta a díszmenetet, amíg az teljesen egyszerre nem ment. A táncművész órák hosszat sulykolt egy kifejező mozdulatsort, amíg az teljesen könnyedén nem ment. Az orvos napokon át sulykolta az új műtéti eljárás lépéseit, amíg azt tökéletesen nem tudta végrehajtani, mert az operálandó beteg élete múlott ezen.
Eredet [sulykol < suly(o)k + -ol (igeképző)]
