Sportszerűség szó jelentése
sportszerűség (főnév)
1. Sport: Erkölcsös viselkedési mód; az önös érdek fölötti játékszellem. Önzetlen és segítőkész viselkedés, amit egy személy vagy csapat tanúsít sportolás, játék vagy verseny közben. A sportszerűség a másik fél, felek, társak tiszteletén alapuló becsületes és méltányos hozzáállás a saját csapathoz, ellenfélhez, játékhoz, a szabályokhoz, a játékvezetőhöz, illetve versenyhez. Ez magában foglalja a csapatszellemet, a hűséget, a játékvezető döntéseinek elfogadását, és az önérzetet győzelem vagy vereség esetén.
A vesztes csapat sportszerűsége miatt nagy tapsot kapott a nézőktől. A rangos nemzetközi versenyen kitüntetik a sportszerűségben kiemelkedő sportolót. A futóversenyen az eleső sportoló segítségére siető ellenfél sportszerűségből jelesre vizsgázott.
2. Átvitt értelemben: Építő erkölcsi felfogás, hozzáállás, amely a másik fél tiszteletén alapul. Ez egy becsületes és méltányos hozzáállás az életben, különösen akkor, amikor a másik fél kiszolgáltatott helyzetben van.
A főnök híres volt sportszerűségéről, és sokat segített a kezdő munkatársaknak. A sportszerűség kifejezetten növeli a tekintélyét mások szemében.
Eredet [sportszerűség < sportszerű + -ség (főnévképző)]