Spontán szó jelentése
spontán (melléknév)
1. Saját jószántából történő; szabadon eldöntött; önkéntes.
A dolgozók között voltak spontán jelentkezők is hétvégi munkára. Egy spontán segítő tolta meg a kocsit.
2. Gondolkodás nélküli; azonnal reagáló; ösztönös.
Egy spontán bekiabálás zavarta meg a beszédet, amikor az áremelésről esett szó. A kapus spontán mozdulata mentette meg a csapatot a góltól.
3. Természetesen őszinte; valós érzésekkel teli.
A tömeg spontán éljenzése fogadta a Nemzeti dalt. A közönség spontán felugrása és kiabálása is jelezte a gólt.
4. Külső beavatkozás nélküli; külső hatásoktól független; azok ellenére, önmagától történő.
A mezőn a spontán gyulladás okoz tűzveszélyt nyáron. A jó hír spontán terjedését semmi sem állíthatja meg.
Eredet [spontán < német: spontan (önkéntes) < latin: spontaneus (önkéntes) < sponte (szabad akaratból) < spondeo (ígér)]