Skatulya szó jelentése
skatulya (főnév)
1. Régies: Merev falú tároló; kis doboz.
A lány a leveleit egy skatulyában őrzi. A nő kivette a kalapját a skatulyából.
2. Régies, átvitt értelemben: Kocka alakú épület, amely rideg hatást kelt. Dísztelen szögletes építmény.
A tér sarkára építettek egy skatulyát és ezzel elrontották az egész összhatást. A szegény család a skatulyákból álló városnegyedben talált magának lakást.
Eredet [skatulya < középmagyar: skatula, iskátulya (doboz) < német: Schachtel, einschachteln (doboz, dobozba tesz) < germán: scahtola (doboz) < latin: capsula (szekrényke, dobozka) < capio (tart, fog)]