Süvegel
süvegel (ige)
1. Valakit süvegének, kalapjának leemelésével megtisztel.
2. süvegel ...
Süvegel – igeragozás
Kijelentő mód, jelen idő
| alanyi | tárgyas |
| én | süvegelek | süvegelem |
| te | süvegelsz | süvegeled |
| ő, ön | süvegel | süvegeli |
| mi | süvegelünk | süvegeljük |
| ti | süvegeltek | süvegelitek |
| ők, önök | süvegelnek | süvegelik |
Kijelentő mód, múlt idő
| alanyi | tárgyas |
| én | süvegeltem | süvegeltem |
| te | süvegeltél | süvegelted |
| ő, ön | süvegelt | süvegelte |
| mi | süvegeltünk | süvegeltük |
| ti | süvegeltetek | süvegeltétek |
| ők, önök | süvegeltek | süvegelték |
Feltételes mód, jelen idő
| alanyi | tárgyas |
| én | süvegelnék | süvegelném |
| te | süvegelnél | süvegelnéd |
| ő, ön | süvegelne | süvegelné |
| mi | süvegelnénk | süvegelnénk |
| ti | süvegelnétek | süvegelnétek |
| ők, önök | süvegelnének | süvegelnék |
Felszólító mód
| alanyi | tárgyas |
| én | süvegeljek | süvegeljem |
| te | süvegeljél / süvegelj | süvegeljed / süvegeld |
| ő, ön | süvegeljen | süvegelje |
| mi | süvegeljünk | süvegeljük |
| ti | süvegeljetek | süvegeljétek |
| ők, önök | süvegeljenek | süvegeljék |
Ható ige, jelen idő
| alanyi | tárgyas |
| én | süvegelhetek | süvegelhetem |
| te | süvegelhetsz | süvegelheted |
| ő, ön | süvegelhet | süvegelheti |
| mi | süvegelhetünk | süvegelhetjük |
| ti | süvegelhettek | süvegelhetitek |
| ők, önök | süvegelhetnek | süvegelhetik |
Ható ige, múlt idő
| alanyi | tárgyas |
| én | süvegelhettem | süvegelhettem |
| te | süvegelhettél | süvegelhetted |
| ő, ön | süvegelhetett | süvegelhette |
| mi | süvegelhettünk | süvegelhettük |
| ti | süvegelhettetek | süvegelhettétek |
| ők, önök | süvegelhettek | süvegelhették |
Ható ige, feltételes mód
| alanyi | tárgyas |
| én | süvegelhetnék | süvegelhetném |
| te | süvegelhetnél | süvegelhetnéd |
| ő, ön | süvegelhetne | süvegelhetné |
| mi | süvegelhetnénk | süvegelhetnénk |
| ti | süvegelhetnétek | süvegelhetnétek |
| ők, önök | süvegelhetnének | süvegelhetnék |
Ható ige, felszólító mód
| alanyi | tárgyas |
| én | süvegelhessek | süvegelhessem |
| te | süvegelhess | süvegelhesd / süvegelhessed |
| ő, ön | süvegelhessen | süvegelhesse |
| mi | süvegelhessünk | süvegelhessük |
| ti | süvegelhessetek | süvegelhessétek |
| ők, önök | süvegelhessenek | süvegelhessék |
- Főnévi igenév
- süvegelni
- Határozói igenév
- süvegelve, süvegelvén, süvegelvést
- Melléknévi igenév és képzett melléknevek
- süvegelő, süvegelendő, süvegelős, süvegelhető, süvegelhetetlen, süvegeletlen
- Képzett főnév
- süvegelés
További igék ragozása – igeragozási tárgymutató