Sérv szó jelentése
sérv (főnév)
1. Belső szerv kitüremkedése a hasfalon vagy más testfelületen keresztül. Egy hasűri szerv természetellenes kinyomulása egy meglévő testi nyíláson keresztül.
A sérv első tünete egy dudor, amely érintésre érzékeny, de nem fájdalmas. A test számos részén kialakulhat sérv egy túl nagy erőfeszítés hatására.
2. Régies: Fájdalmas sérülés a testen, ahol a szövetek nem épek, vagy fertőzöttek. Baleset, erős ütés, égés vagy más ártalom következtében a szervezetben keletkezett seb.
A harcos teste csupa sérv volt. A síelő lábán nagyon érzékeny a sérv. A sérvet gondosan bekötötte az orvos.
Eredet [sérv < ómagyar: sérv (sérülés) < ősmagyar: sérü (sérülés) < dravida: serippu, serittal (sérülés, törés) < seri (tör)]
Lásd még: seb
