Rusztikus szó jelentése
rusztikus (melléknév)
1. Tudományos: Falusi életmódot folytató; vidéken földet művelő vagy állatokat tartó, egyszerű gondolkodású (személy).
A rusztikus gazdának nagy háza van a faluban. A rusztikus tanító a falu iskolájában egy közös tanteremben tanítja a különböző korú gyerekeket.
2. Tudományos: Falusi életmódot folytató személyre jellemző (gondolkodásmód, tevékenység); vele kapcsolatos (dolog).
Egy városi ember vágyhat a vidéki élet rusztikus nyugalmára. A festmény a falusi élet rusztikus örömeit ábrázolja.
3. Művészet, átvitt értelemben: Díszítések nélküli; mentes a mellőzhető, hozzátett részletektől; egyszerű.
A lányt éppen a rusztikus ruhája tette feltűnővé az estélyen. Ebédre jól fűszerezett, rusztikus ételt ettünk.
4. Régies: Erőszakos viselkedésű (személy), aki nagyobb ereje tudatában másokat könnyen megtámad, és megnyilatkozásaiban durva szavakat használ; akiből hiányzik a kellő értelem.
A rusztikus férfi gyakran kötekedik magányos idegenekkel. A rusztikus fickó durva szavakkal szidalmaz.
Eredet [rusztikus < latin: rusticus (falusi) < ruris, rus (faluhely, vidék)]
