Rubrika szó jelentése
rubrika (főnév)
1. Bejegyzésre alkalmas rész, amelyet párhuzamos vonalak határolnak egy vonalozott jegyzéken, táblázaton, nyomtatványon vagy üzleti könyvben. Egy ilyen üresen hagyott részbe adatot vagy számítási eredményt írnak be.
A hivatalból érkező ellenőr ellenőrzi a rubrikákba beírt számokat. A szálloda portáján a megérkezett vendég kitölti a bejelentő lap rubrikáit.
2. Régies: Rovatos jegyzék a beleírt adatok rögzítésére.
A raktáros egy rubrikába írja a kiadott anyag mennyiségét. A könyvelő rubrikát vezet a bevételekről.
Eredet [rubrika < latin: rubrica (törvénycikk < törvény vörössel írt címe) < ruber (vörös) < szanszkrit: rudh (vörös < vér)]
