Rajt szó jelentése
rajt (főnév)
Buzdító felkiáltás, amely indulásra szólít fel.
Azonnal elindultak a futók, amikor felhangzott a rajt. A versenyzők a rajt hallatán rohanni kezdtek.
További részletezés
1. Átvitt értelemben: Indulási hely, ahonnan a versenyzők a vezényszó elhangzásakor elindulnak.
A futók a rajtnál gyülekeznek a verseny kezdése előtt. A verseny távját a rajttól a célig mérik.
2. Átvitt értelemben: A verseny indulása. Versenyek vagy mérkőzések sorozatának megindulása.
A labdarúgó bajnokság rajtja szeptemberben van. A csapatok már a rajtkor nagy erőbedobással játszanak.
3. Átvitt értelemben: A kezdő szakasz a munkában, tevékenységben.
A főnök még ott van a rajtnál, de aztán magára hagyja a dolgozókat. Az építkezés rajtja jól indult, az alapozáshoz időben érkezett a beton.
4. Átvitt értelemben: Kezdő lendület vagy eredmény, amely egy verseny vagy más tevékenység indulására jellemző.
Még gyenge a futó rajtja, az edzésen javítani kell rajta. A csapat játéka a közepes rajt után feljavult.
rajt (mondatszó)
Felszólítás kezdésre; start!
Rajt, induljunk! Mindenki kész? Akkor rajt!
rajt (határozószó)
Népies: Egy személy vagy dolog felületén, tetején lévő dolgot jelez; vele érintkezésben, összefüggésben. Lásd még: rajta
Magas a csúcs, de már rajt jár a helymászó. A teherautón már rajt van az áru. Nagyon nehéz a polc, mert könyvek állnak rajt.
Eredet [rajt < középmagyar: rajta (utána, érte, rá lecsapva)]
