Ráterel szó jelentése
ráterel (ige)
1. Együtt tartva ráirányít állatokat, embereket egy helyre. Úgy irányít egy tömeget, hogy egy csoportként rámenjen egy útra, elérjen egy helyet.
A juhász rátereli a nyájat a legelőre. A tanárok ráterelik a gyerekeket az útról a járdára.
2. Átvitt értelemben: Eltérő irányba vezet figyelmet, gyanút, beszédet; eléri, hogy az eredeti tárgyától eltérően más személyre, dologra irányuljon; gondoskodik róla, hogy egy kívánt személy vagy dolog legyen a tárgya.
A valódi tettes a gyanút rátereli az ismerősére. A hallgatóság a kérdéseivel rátereli az előadó mondanivalóját az olyan részekre, amelyeket nem értett meg.
3. Régies, átvitt értelemben: Döntésre rávesz egy személyt leplezett vagy ravasz módon. Azt akarja, hogy a másik elhatározásra jusson.
A fiú rátereli a lányt, hogy végre döntsön közte és a másik fiú között. Az ügynök ügyesen rátereli az ügyfelét, hogy kösse meg a szerződést.
Eredet [ráterel < rá- (igekötő) + terel]
