Punktum szó jelentése
punktum (mondatszó)
1. Lezárt ügyet jelez; egy megállapítás után azt fejezi ki, hogy a beszélő ezzel lezárta az ügyet és el akar vágni minden további lehetőséget.
Ez az egész, punktum! Nincs tovább, punktum!
2. Elért végeredményt jelez; semmi más nem jöhet szóba.
Kap ezer forintot, és punktum. Az lesz, amit mondtam, punktum.
punktum (főnév)
1. Régies, elavult: Kicsi hely a térben; egy terület nagyon kis kiterjedésű része. Lásd még: pont.
A golyót egy punktumján kell meglökni. A tanár kijelöl egy punktumot a táblán.
2. Régies, elavult: Gyökeres változás; jelentős esemény vagy rövid időszak, amely fordulatot hoz egy folyamatban, változásban; fordulópont.
A küzdelem punktumát az jelentette, amikor az egyik küzdő félen mutatkoztak a fáradság jelei. A komoly betegség a férfi életének punktuma lett, mert attól kezdve jóval egészségesebb életmódot folytat.
Eredet [punktum < latin: punctum (pont, szúrás) < pungo (szúr)]
