Pulya szó jelentése
pulya (főnév)
1. Népies: Még kiskorú személy, aki serdületlen – a felnőttel ellentétben; közvetlen leszármazott, gyerek.
A pulya folyton csak játszik. A pulyák az udvaron fogócskáznak.
2. Tájszó: Alacsony növésű ember; törpe.
A mese egy pulyákról szóló történet. A pulya nem nagyon tetszik a legényeknek.
3. Tájszó: Elpuhult ember, akinek nincs kellő testi-lelki ereje; gyenge.
Egy pulya nem képes sok mindent elérni az életben. Egy pulya egész életében megpróbál másokhoz alkalmazkodni, mások kedvében járni.
Eredet [pulya < latin: pulla < pullus (kölyök, csibe „növő”) < pullo (cseperedik)]