Praktikus szó jelentése
praktikus (melléknév)
1. Gyakorlati érzékű, észjárású (személy), aki a mindennapi élet dolgaiban jól eligazodik, aki ügyesen oldja meg feladatait, végzi el dolgát.
Az elméleti tudós egy praktikus nőt vett feleségül. A praktikus vállalkozó gyorsan felismeri az adódó lehetőséget.
2. Egy célt jól támogató (eljárás, módszer, terv); a hétköznapi életben jól használható, ami hatékonyan segít egy szándék megvalósításában. Egy gyakorlati érzékű személyre is jellemző (felfogás, gondolkodásmód).
A mesterember praktikus módszereket használ munka közben. A praktikus terv könnyen kivitelezhető gyakorlati lépéseket tartalmaz.
3. Könnyen használható, célszerű, hasznos (eszköz, szerkezet, tárgy), amely eléggé sokoldalúan használható vagy ötletesen működik.
A svájci bicska praktikus szerszám. A szerelőnek sokoldalú, praktikus szerszámai vannak, így nem kell egy nagy ládát magával cipelnie a munkához.
Eredet [praktikus < latin: practicus (tevékeny, cselekvő) < görög: praktikosz (tevékeny, cselekvő) < prakszo, prasszo (tett)]