Pint szó jelentése
pint (főnév)
1. Angol térfogatmérték, amellyel folyadékmennyiség mérhető, illetve ennyi folyadék. Egy angol pint 0,57 liter.
A skót pint nagyobb, mint az angol. A sört olyan korsóba tölti a csapos, amelybe két pint fér bele. A király törvényben szabályozza, hogy mennyi legyen a pint. A kocsmáros a bor és a sör árát pintben adja meg.
2. Régi magyar térfogatmérték, amely körülbelül 1,4 liter, illetve ennyi folyadék.
A kocsmáros pintben méri a sört és a bort. A vendégek több pintet megittak a sörből.
3. Mérőedény, amelynek egy egységnyi a térfogata, és ilyen (1, 2) mennyiségű folyadék mérhető vele.
A kocsmáros pinttel tölti a hordóból a kancsóba a bort. A pint mindig kéznél van, mert gyakran használják.
Eredet [pint < olasz: pinta (pint) < latin: pincta (pint) < picta, pictus (megjelölt, „festett”) < pingo (fest)]
Megjegyzés: Az eredeti szó az edényen festéssel megjelölt térfogatmértékre utal.
pint (melléknév)
Térfogatmértéknyi (folyadék), amely körülbelül fél vagy másfél liternyi. (Helytől és kortól függően.)
A kocsmáros négy pint bort visz ki az asztalhoz. A társaság a nagy mulatozásban sok pint sört ivott meg.
