Pecsétel
pecsétel (ige)
1. Hivatalos jelet nyom rá; nem utánozható bélyegzővel egy irat érvényességét bizonyítja.
Az ügyvéd aláírta és pecsételte a szerződést. A rendőrségen pecsételik az engedélyt.
2. Hivatalosan lezár ...
3. Felületrészt bekoszol ...
4. Jellel mutat ...
Pecsétel – igeragozás
Kijelentő mód, jelen idő
| alanyi | tárgyas |
| én | pecsételek | pecsételem |
| te | pecsételsz | pecsételed |
| ő, ön | pecsétel | pecsételi |
| mi | pecsételünk | pecsételjük |
| ti | pecsételtek | pecsételitek |
| ők, önök | pecsételnek | pecsételik |
Kijelentő mód, múlt idő
| alanyi | tárgyas |
| én | pecsételtem | pecsételtem |
| te | pecsételtél | pecsételted |
| ő, ön | pecsételt | pecsételte |
| mi | pecsételtünk | pecsételtük |
| ti | pecsételtetek | pecsételtétek |
| ők, önök | pecsételtek | pecsételték |
Feltételes mód, jelen idő
| alanyi | tárgyas |
| én | pecsételnék | pecsételném |
| te | pecsételnél | pecsételnéd |
| ő, ön | pecsételne | pecsételné |
| mi | pecsételnénk | pecsételnénk |
| ti | pecsételnétek | pecsételnétek |
| ők, önök | pecsételnének | pecsételnék |
Felszólító mód
| alanyi | tárgyas |
| én | pecsételjek | pecsételjem |
| te | pecsételjél / pecsételj | pecsételjed / pecsételd |
| ő, ön | pecsételjen | pecsételje |
| mi | pecsételjünk | pecsételjük |
| ti | pecsételjetek | pecsételjétek |
| ők, önök | pecsételjenek | pecsételjék |
Ható ige, jelen idő
| alanyi | tárgyas |
| én | pecsételhetek | pecsételhetem |
| te | pecsételhetsz | pecsételheted |
| ő, ön | pecsételhet | pecsételheti |
| mi | pecsételhetünk | pecsételhetjük |
| ti | pecsételhettek | pecsételhetitek |
| ők, önök | pecsételhetnek | pecsételhetik |
Ható ige, múlt idő
| alanyi | tárgyas |
| én | pecsételhettem | pecsételhettem |
| te | pecsételhettél | pecsételhetted |
| ő, ön | pecsételhetett | pecsételhette |
| mi | pecsételhettünk | pecsételhettük |
| ti | pecsételhettetek | pecsételhettétek |
| ők, önök | pecsételhettek | pecsételhették |
Ható ige, feltételes mód
| alanyi | tárgyas |
| én | pecsételhetnék | pecsételhetném |
| te | pecsételhetnél | pecsételhetnéd |
| ő, ön | pecsételhetne | pecsételhetné |
| mi | pecsételhetnénk | pecsételhetnénk |
| ti | pecsételhetnétek | pecsételhetnétek |
| ők, önök | pecsételhetnének | pecsételhetnék |
Ható ige, felszólító mód
| alanyi | tárgyas |
| én | pecsételhessek | pecsételhessem |
| te | pecsételhess | pecsételhesd / pecsételhessed |
| ő, ön | pecsételhessen | pecsételhesse |
| mi | pecsételhessünk | pecsételhessük |
| ti | pecsételhessetek | pecsételhessétek |
| ők, önök | pecsételhessenek | pecsételhessék |
- Főnévi igenév
- pecsételni
- Határozói igenév
- pecsételve, pecsételvén, pecsételvést
- Melléknévi igenév és képzett melléknevek
- pecsételő, pecsételendő, pecsételős, pecsételhető, pecsételhetetlen, pecsételetlen
- Képzett főnév
- pecsételés
További igék ragozása – igeragozási tárgymutató