Paskol szó jelentése
paskol (ige)
1. Csattanó hangot keltve ütöget tenyerével vagy lapos tárggyal egy felületet, testrészt, folyadékot, híg vagy puha anyagot; pacskol, csapkod.
Az asszony kalapácsszerű eszközzel paskolja a rántani való húst. Az idős ember tenyerével gyengéden paskolja a gyerek arcát.
2. Tompa zajjal csapkod hullám, hullámzó víz, eső partot, falat, szilárd felületet.
A viharban a nagy hullámok paskolják a sziklákat. A záporeső paskolja az ablakot.
3. Többször erősen üt, csapdos egy személyt, tárgyat.
A kovács az izzó vasat paskolja. A favágó éles fejszével paskolja a fa törzsét.
4. Régies: Erősen nekicsap vagy odavág egy személyt, tárgyat.
A harcos ellenfelét a földhöz paskolja. A dühös ember földhöz paskolja a nála levő könyvet.
Eredet [paskol < lásd: packáz]
