Park szó jelentése
park (főnév)
1. Nagyobb díszkert városokban, amelyben facsoportok, bokrok, virágos és pázsitos részek váltakoznak, és amelyet néha szobrok, szökőkutak is díszítenek.
Egy parkban tett séta jó kikapcsolódás. A park egy részén játszótér van.
2. Átvitt értelemben: Járművek összessége, telepe; egyfajta közlekedési eszközök vagy katonai járművek, fegyverek, gépek (például: ágyúk, hadihajók, repülőgépek) együtt.
A vállalat gépkocsiparkjában főleg kis teherautók vannak. A repülőgép-anyahajó repülőgépparkjához ötven gép tartozik.
Eredet [park < angol: park < germán: park (körbezárt terület) < parren (körbezár)]
